fbpx
Magyarságunk Hungarikumunk

Mit adott nekünk Románia? avagy mi a román egyenlőség?

Mit adott nekünk Románia? avagy mi a román egyenlőség?

Mit adott nekünk Románia? avagy mi a román egyenlőség?

A Trianon hasábjain sorozatunk ezúttal az MTI tudósítását közli, melyben az Észak-Erdély visszacsatolását követő médiaviszonyokat sérelmezik a bukaresti lapok. Ahogy ezek az álláspontok már 1940-ben is abszurdnak hathattak, úgy napjainkban már egészen komikusak, ha ismerjük valamelyest a román állam viszonyát a magyar kisebbséghez.

“G B/1B Bukarest, október 2. /Magyar Távirati Iroda/
A Neamul Romanesc azt írja, hogy /Észak-Erdély elcsatolása/az folytán Magyarországon maradt 1,400.000 románnak a magyar kormány egyetlen egy román újságot engedélyezett. Ezt az igazságtalanságot, amelyet az ősi földjétől elszakított románsággal szemben követnek el, szét kell kürtölni az egész világba. Ne nyugodjon addig egy román sem, amíg ezt mindenki meg nem hallja. A román rádió törölje a zenét műsorából és éjjel-nappal csak akkor nyugodjék meg, ha beszámol mindarról, amit tett Románia a magyar uralom alá került Észak-Erdély érdekében. Kürtölje szét a román rádió a világ minden nyelvén, hogy hallja meg mindenki, miképpen űznek gúnyt a többségi román népből, hogy ne legyen a világnak egyetlen egy eldugott zuga sem, ahol ne tudnának arról az igazságról, amelyet 20 éven keresztül folytonosan meghamisított a magyar propaganda. A magyar kormány azzal indokolta elhatározását, hogy román uralom alatt mostoha bánásmódban volt része az erdélyi magyar sajtónak. A magyar sajtó még a magyar uralom alatt sem tudott olyan fejlődést felmutatni, mint amilyet a román uralom alatt tudott.
– Ne aludjunk – írja – mint tettük eddig és ne hagyjuk, hogy a magyarok hamisításokat és valótlan dolgokat hozzanak a világ közvéleményének tudomására. A román akadémia készítsen hiteles kimutatást arról, milyen fejlődésen ment keresztül a magyar sajtó a román uralom alatt és ezt a statisztikát küldje meg a világ valamennyi akadémiájának. Senki se aludjék nyugodtan, amig az elszakított 1,400.000 románnak csak egyetlenegy román nyelvű újságja van.
A Porunca Vremii is kifogásolja, hogy az 1,400.000 román számára a magyar kormány csak egy román nyelvű lapot engedélyezett. A magyar kormánynak ezt az elhatározását a lap “turánikus reakciónak” nevezi s hazugságnak mondja azt az állítást, hogy a magyar sajtó el lett volna nyomva a román uralom alatt. Meddig tart még az igazság durva meghamisítása és meddig akarják még a hazugságokat világgá kürtölni – kérdi a lap. – A magyarok úgy látszik elfelejtettek, hogy a propagandában korrektségre van szükség, mert az igazság előbb-utóbb úgyis kiderül.

G B1/B Bukarest, október 2. /Magyar Távirati Iroda/
A Neamul Romanesc azzal dicsekszik, hogy a román uralom alatt, különösen a Székelyföldön nagymértékben csökkent az írni-olvasni nem tudók száma. Csík-megyében az írni-olvasni tudók száma 17,5 százalékkal. Háromszék-megyében 17.3 százalékkal és Udvarhely-megyében 15,19 százalékkal növekedett. Kolozsváron most egy rádió-leadócskat akarnak felállítani a magyarok. Vajjon a székelyek is oda fognak majd járulni ehhez a rádióhoz és gyalázni fognak-e minket azért, amit a Székelyföld érdekében tettünk – kérdi a lap.”

Forrás: Magyar Távirati Iroda, 1940. október 2.

Vajon mennyire tükrözi a valóságot a fenti tudósítás a romániai írni-olvasni tudók számáról?

Hogy közelebb kerüljünk a válaszhoz, tekintsünk meg egy másik MTI hírt 8 évvel későbbről – 1948-ból, csaknem 28 évvel Trianont követően!!! – , mely szerint a bukaresti rádió számolt be az írni-olvasni tudók helyzetéről Romániaában.

“Az írástudatlanság Romániában,
Bukarest, március 23.
Mint a bukaresti rádió jelenti, a Romániában január 25-én megejtett népszámlálás adataiból kitűnik, hogy Bukarestben 80 369 írástudatlan van; az egész országban 3 197 278 az írástudatlan, ami az egész lakosságnak 23,1%-a., A falukban több az írástudatlan, mint a városokban. Legkevesebb írástudatlan van Szeben, Háromszék és Udvarhely-megyékben, a legtöbb Máramaros és Vlașca (ma Giurgiu megye része a szerk.) megyében. Nagyobb az írástudatlanok százaléka a nők körében. Az egész ország területén élő írástudatlanok közül 30,1% férfi, 69,9% pedig nő, vagyis az írástudatlanok kétharmada nő, és egyharmada férfi. Az írástudatlanság főleg a mezőgazdák között észlelhető nagyobb mértékben. Az írástudatlanok háromnegyede mezőgazdasági dolgozó, egytizede ipari mesterséget. kereskedelmet űz, de vannak közöttük állami alkalmazottak is. A többiek háztartásiak alkalmazottak. /MTI/”

Forrás: MTI, 1948. március 23. Az írástudatlanság helyzete Romániában

Talán elképzelhető, hogy nem azé a románságé az érdem Székelyföld írni-olvasni tudásáért, amelyik körében nagyobb volt az analfabetizmus számaránya, mint a székelyekében.

Mit adott nekünk Románia? Az írástudatlanság Romániában.
Az írástudatlanság Romániában. MTI 1948. március 23.

Van-e tanulsága a fenti sorokban rejlő román hozzáállásnak?

Természetesen észre kell vennünk, hogy a kisantant országok sikere az nagy mértékben a magyar – otthont adó – nemzet érdekei ellen tevékenykedett külföldön és a történelmi Magyarország határain belül is. Igen, még Budapesten is. A Magyarországi románok Erdély elcsatolása ellen című korábbi írásunkban is olvasható, hogy a magyar főváros demokratikussága révén kígyókat melengettünk keblünkön.

Nekünk nincs szükségünk arra, hogy dicső történelmet lopkodjunk össze magunknak, tákolgassunk valami ellentmondásos eredetet, vagy arra hogy másokat kövessünk idegen jelszavakkal. Viszont annak itt van az ideje, hogy végre értékeinket felismerve és felvállalva kürtölje szét a magyar rádió – és minden egyéb médium – a világ minden nyelvén, hogy hallja meg mindenki, miképpen űznek gúnyt a magyar népből, hogy ne legyen a világnak egyetlen egy eldugott zuga sem, ahol ne tudnának arról az igazságról, amelyet már évszázadokon keresztül folytonosan meghamisítanak a magyarsággal szemben!

Ebben a szellemben tevékenykedik Szántai Gábor barátunk, aki angol nyelven tárja a világ elé azokat a történelmi tényeket a Hungarian History 1366-1699 oldalon, amelyek valahogy eddig nem láttak napvilágot. Mindenkit arra biztatunk, hogy kövesse tevékenységét, és megosztásaival segítse az igazság terjedését, mert vétkesek közt cinkos, aki néma.