Egy budapesti házaspár 2016-ban létrehozta a Kölcsey Ház Alapítványt azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a magyar kulturális élethez azáltal, hogy a magyar Himnusz költőjének szülőházát újra nemzeti tulajdonba segítsék. Szeretettel köszöntöm az alapítvány alapítóit Nagy Nórát és Nagy Ferencet!
Magyarságunk Hungarikumunk: Egy budapesti mérnök-gyógypedagógus házaspárként hogyan jutottak arra a döntésre, hogy saját kezükbe kell vegyék Kölcsey Ferenc szülőházának az ügyét?
Kölcsey Ház Alapítvány: Szenvedélyes utazókként Erdélyt és a Partiumot is bejárva 2014. őszén jutottunk el Sződemeterre, ahol Kölcsey Ferenc szülőháza található, és amely a mai napig nem látogatható. Ennek oka, hogy az eldugott falucska épületében ma a román görögkatolikus egyház parókusa lakik. Tudomásunkra jutott, hogy a szülőház – amelyet az elmúlt évtizedekben sok esetben méltatlan célra használtak és így sok viszontagságon, jelentős állagromláson ment keresztül – nemzeti kézbe kerülhetne, de erre hivatalos forrás hiányában jelenleg nincs szándék, nincs lehetőség. Ez a Kölcseyhez és a magyar nemzethez, a határon túli magyarokhoz egyaránt méltatlan helyzet késztetett minket arra, hogy hatékony megoldást keressünk a fenti, minden magát magyarnak valló ember számára elfogadhatatlan helyzet érdemi rendezésére. Létrehoztuk a Kölcsey Ház Alapítványt, amely megteremti a jogi alapot arra, hogy a szülőház megvásárlásához szükséges anyagi és emberi erőforrásokat megteremtsük.
MH: Az alapítvány birtokában van egy a költő születésének 200. évfordulójára kibocsájtott emlékérme, melyet 2011-ben ajándékoztak Önöknek. Ezek szerint már az alapítvány megalapítását megelőzően is érdeklődtek Kölcsey iránt. Honnan ered ez a kötődés, és miért pont Kölcsey?
KHA: Magyarország számunkra mindig a Hazát jelentette és jelenti politikai rendszerektől és kormányzó pártoktól függetlenül. A Kölcsey által írt Himnusz hazaszeretetünk egyik jelképe, ezt az érzést mindketten otthonról hoztuk magunkkal, ebben a természetes közegben nőttünk fel. Az emlékérmét Nóra édesapja ajándékozta nekünk, mintha csak megérezte volna előre, hogy ezzel a témával mélyrehatóan fogunk foglalkozni.
MH: Mit lehet tudni a szülőház történetéről?
KHA: A ház eredetileg Kölcsey anyai dédnagyanyja Bideskúti Zsigmondné egykori kúriája volt, melynek építési időpontja nem ismert. Bideskúti Zsigmondné lánya Bideskúti Mária Bölönyi Ádámmal kötött házasságából született Bölöni (Bölönyi) Ágnes, Kölcsey Ferenc édesanyja. Bölöni Ágnes Kölcsey Péterrel Sződemeteren kötött házasságot és Álmosdra költözött férje birtokára, de áldott állapotban hazatért nagyanyjához Sződemeterre és ebben a házban hozta világra elsőszülött fiát, Ferencet.
A szülőház tulajdonjogának XIX. századi változásával kapcsolatban nincsenek információink. Dr. Petri Mór Szilágy vármegye monográfiája c. munkájának 1901-ben megjelent I. kötetében leírtak szerint
“Az épület most a Lakatos Ida úrnő tulajdonában van.”
A ház jelenleg a román görögkatolikus parókus, Florin Ilarie Holhoş szolgálati lakása.
A parókus tudomása szerint az egyház a 20. század első felében törvényes úton, cserével jutott az ingatlanhoz. A helyi önkormányzat egy telket kapott érte cserébe, ahova később óvodát építettek. A csere idején Kölcsey szülőházában az állami rendőrség helyi egysége működött. Sajnos nem lehet pontosan tudni, ezt megelőzően hogyan került önkormányzati tulajdonba az ingatlan. Van, aki azt állítja, hogy adásvétel útján, de hogy kitől, azt teljes homály fedi. Az viszont bizonyos, hogy 1945-ben már az egyháztól államosították az ingatlant. 1989-ben a görögkatolikus egyházat újraszervezték, és tulajdonuk egy részét visszakapták, köztük Kölcsey szülőházát is.
MH: Jelenleg milyen állapotban van az épület?
KHA: Az épület sajnos alapvetően rossz állapotban van. Folyamatos átalakításokon ment át az utóbbi évtizedekben, és további munkálatokat is terveznek. Az ingatlan mára már teljesen elveszítette udvarház jellegét. A ház előtt konyhakert és szőlőlugasok vannak, az oszlopos, boltíves tornácot beüvegezték és befalazták. Műanyag hőszigetelő nyílászárókat szereltettek fel a tornácból lett folyosóra, mert a régi üvegezés megrongálódott. A beltéri padlókat felszedték és Olaszországból adományba kapott járólapokra cserélték. A régi idők hangulatából talán az épület hátsó része őrzött meg valamennyit. Magyarországon egy ilyen korú épület már műemlékvédelmi oltalom alatt állna Kölcseytől függetlenül is.
MH: A szülőház újra magyar kézbe kerülését – ezzel emelve a település fényét is – az ott élő magyarok támogatják, de mit lehet tudni a település vezetés és a román görögkatolikus egyház szándékairól?
KHA: Sződemeternek román polgármestere van jelenleg, aki részt vesz a Kölcsey megemlékezéseken és beszédet is mond, sőt, 2015-ben Kölcseyt a falu posztumusz díszpolgárává avatta. Ez azt mutatja, hogy elismeri a magyar közösség törekvéseit. A román görögkatolikus egyház nem zárkózik el a szülőház eladásától. Tekintettel arra, hogy ez mindkét fél számára rendkívül érzékeny kérdés, a megegyezés lassú folyamat eredménye lesz.
Kölcsey Ferenc
Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24. Ősi nemesi család sarja, egészen Ond vezérig vezetik vissza magukat a Kölcseyek. Gyerekkorában fekete himlő következtében az egyik szemének világát elveszítő Kölcsey hamarosan szüleit is elveszítette. A Debreceni Református Kollégiumban tanult, majd Pesten jogot, de az ügyvédi vizsgát nem tette le, ehelyett az irodalom fele fordult. Kiváló szónok lett, a nyelvújítást szorgalmazta Kazinczy Ferenccel együtt. Országgyűlési követként a reformokért, a magyar nyelvért és a jobbágyság terheinek könnyítéséért szólalt fel. Szatmárcsekei birtokán gazdálkodott. 1823. január 22-én tisztázta le a Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című költeményét. 1989 óta ez a nap – január 22. – a magyar kultúra napja. Legismertebb művei a Himnusz, Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, Huszt. A költő, országgyűlési követ, műfordító, nyelvújító polihisztor 1838. augusztus 24-én halt meg.
MH: Elég sokat utazok, és az a tapasztalatom, hogy azok a települések sikeresek és erősek, ahol van egy kialakított koncepció, ami köré a kulturális életüket rendezhetik, ezáltal kedvet csinálva a világnak, hogy közelebbről megismerje azt. Mit gondolnak Kölcsey Ferenc szülőháza lehetne egy ilyen kulturális mag Sződemeteren?
KHA: Teljes mértékben egyetértünk! Az itt megindult folyamatok ebbe az irányba mutatnak.
MH: A református templom, melyben a költőt keresztelték a közelmúltban felújításon esett át, felépült a Kölcsey Emlékház. A sződemeteriek ezek után hogyan tekintenek a jövőre?
KHA: Bíznak benne, hogy ez egy nem visszafordítható folyamat. Gondoljon bele: a magyar határ közelében egy kicsi, romániai faluban felújítják a református templomot, a templom kertjében felépítik – döntően a magyar állam támogatásával – a Kölcsey Emlékházat, amely egyházi és kulturális központként is funkcionál és ebben az épületben a Petőfi Irodalmi Múzeum csodálatos Kölcsey kiállítást hoz létre, sőt, még csoportos szálláslehetőség is születik. Ennek a folyamatnak a végére a szülőház magyar tulajdonban kerülése tudná feltenni a pontot az i-re.
“Egyedül a legnagyobb erő sem tehet mindent, mondhatnám, nem tehet sokat: egyesített erőknek pedig a lehetetlennek látszó is gyakran lehetséges. Mit ér egy csepp víz? De milliomonként egyesült cseppek megdöbbentő erőt fejtenek ki.”
Kölcsey Ferenc – Parainesis Kölcsey Kálmánhoz
MH: A Kölcsey Ház Alapítvány hosszútávú céljai között az épület megvásárlásán túl szerepel egy szervező, kulturális feladat is, amely esetleg megtöltené a több, mint 230 éves kúriát?
KHA: Pontosan. Hosszútávú célunk az, hogy a szülőház magyar tulajdonba kerülése után az korhű módon felújításra kerüljön, majd ezt követően látogatható legyen és jelentős szerepet játsszon a Partium szellemi életében.
MH: A költő életét Sződemeter és Szatmárcseke keretezi. Míg Szatmárcsekén virágzik az emlékezete, addig az előbbi helyen most küzdenek ezért. Elképzelhető, hogy a jövőben a két település egy közösen szervezett emlékhely-párost fog alkotni? (A két település kb. 95 km-re van egymástól közel egyforma távolságra a határ két oldalán.)
KHA: Igen, sőt valójában itt egy háromszögről van szó, tekintetbe véve, hogy Kölcsey gyerekkorát alapvetően Álmosdon töltötte. Reméljük, hogy a felnőtt éveihez kapcsolható Szatmárcsekével együtt sikerül kialakítani egy olyan hármas zarándokhelyet, amely pl. a Határtalanul program keretében az iskolásokkal is megismerteti, élővé varázsolja Kölcsey emberi nagyságát, irodalmi alkotásait és meg nem alkuvó, a magyarság érdekében kifejtett közéleti tevékenységét.
MH: Ugorjunk előre az időben! Ha újra magyar lesz, és ennek megfelelően tudjuk majd látogatni Kölcsey szülőházát, akkor mi lesz a következő emlékhely, melyért az alapítvány tevékenykedik?
KHA: Bízunk benne, hogy sikerül megvalósítani az elképzeléseinket! Ezt követően is célunk, hogy hozzájáruljunk a magyar kulturális örökség fennmaradásához Magyarország határain belül és kívül. Ennek keretében szeretnénk közreműködni híres magyar művészek, tudósok, közéleti személyiségek életéhez és emlékezetének megőrzéséhez kapcsolódó ingatlanok megszerzésében, létesítésében, felújításában és fenntartásában. Honlapunk (www.kolcsey.org) Magyar emlékek menüjében bemutatunk számos olyan települést, ahol szívesen végeznénk értékmentő tevékenységet.
MH: Zárásként kérem meséljenek el egy kedves történetet, mely Sződemeteren történt Önökkel!
KHA: Ehhez vissza kell kanyarodnunk történetünk elejéhez! Első látogatásunk alkalmával 2014 őszén egy novemberi napon felhívtuk Pakulár István református lelkészt, hogy a sződemeteri templomot megtekinthessük. A lelkész a vasárnapi ebédet otthagyva, egy lelket kirázó úton keresztül jött ki hozzánk a 10 km-re lévő Tasnádról (melynek szolgálatát szintén ellátja lelkész házastársával, Pakulár Juliannával együtt) és egy mélyreható és egymásra találó beszélgetés után a kertben lévő Kölcsey szobornál közösen elénekeltük a Himnuszt. Végül is ez a meghitt esemény indított bennünket arra, hogy létrehozzuk alapítványunkat!
Tekintsük meg a Kölcsey Ház Alapítvány bemutatkozó filmjét!
Segítsen Ön is, és mentsük meg együtt Kölcsey szülőházát!
Ennek lehetőségei:
- Készpénzben előzetes időpont egyeztetés alapján. A készpénz adományokról bevételi pénztárbizonylatot állítunk ki és adunk át az adományozó részére.
- Utalással a Kölcsey Ház Alapítvány MKB Bank Zrt.-nél vezetett 10300002-10657385-49020011 számú számlaszámára.
- SZJA 1% felajánlásával. A Kölcsey Ház Alapítvány adószáma 18752018-1-41. (Folyó év május 20-ig.)
- Online bankkártyás fizetéssel, a Kölcsey Ház Alapítvány OTP Mobil Kft.-vel kötött szerződése alapján, a széleskörűen használt és biztonságos Simple Pay fizetési rendszer igénybe vételével.
S Ön mit kap ezért ajándékba?
Készpénzes támogatás esetén egyszerű formanyomtatvány kitöltésével, utalás esetén pedig a közleményben vagy külön e-mailben elküldött kérése alapján örömmel feltüntetjük az Ön nevét és városát honlapunkon a támogatók között. E-mail címe megadásával kérheti hírlevél küldését is.
Adományozóinkat egy Kölcsey kötettel vagy egy róla szóló kiadvánnyal ajándékozzuk meg. Százezer forint vagy ezt meghaladó összegű adomány esetén egyedi ajándékkal köszönjük meg a nagylelkű támogatást.
Kapcsolat
weboldal: http://www.kolcsey.org/
facebook: https://www.facebook.com/kolcseyhaz
Nagy Ferenc alapító, a kuratórium elnöke
tel.: +36 30 274 3050
e-mail: nagy.ferenc@kolcsey.org
Nagy Nóra alapító
tel.: +36 30 492 3922
e-mail: nagy.nora@kolcsey.org
Az interjút készítette: Szabó János Zsolt
Fotók: Kölcsey Ház Alapítvány