fbpx
Magyarságunk Hungarikumunk

Magyarországi románok Erdély elcsatolása ellen

Magyarországi románok Erdély elcsatolása ellen

Magyarországi románok Erdély elcsatolása ellen

A gyanakvó olvasóban felmerülhet, hogy egy hatásvadász címmel találkozott. Azonban, 1918. december 1-jének abszurditását csak fokozza az, hogy nem egyszerű városi legenda az, hogy a gyalázatos trianoni békeszerződés diktátum által elkövetett példátlan terrort sok esetben a velünk, magyarokkal, együtt élő kisebbségek sem akarták. Sőt, a Szamos Politikai Napilap 1918. december 18-ai számában arról olvashatunk, hogy egyes magyarországi románok Erdély elcsatolása ellen harcoltak – a gyulafehérvári román nemzetgyűléssel kapcsolatos hazugságok miatt. Sajnos sikertelenül.

„A román proletárság tiltakozik a 26 vármegye megszállása ellen

Nyilatkozat a magyarországi román munkásság nevében

Az elnyomott román proletárság nem hajlandó belenyugodni a román imperiálisták elszakadási törekvésébe s ha már a gyulafehérvári gyűlésen nem tudták akaratukat érvényesíteni, a sajtóban folytatják a román nagytőkét képviselő nagyszebeni román kormányzó tanács elleni harcukat.

Ma Novák Traján, a magyarországi román munkásság kitűnő vezére ad hangot ennek a különvéleménynek a következőkben:
A Gyulafehérvárott december 1-én ülésezett nemzetgyűlésről a budapesti és vidéki lapok oly értelmű tudósítást közöltek, mintha az ott fölszólaló Jumanca elvtárs a magyarországi román proletáriátus álláspontját képviselte volna.
A magam és az öntudatos szociálista román proletáriátus reputációja érdekében a következőket tartom szükségesnek kijelenteni:
valótlanság az, hogy Jumanca elvtárs ott a román szociálista proletáriátus álláspontját képviselte;
valótlanság az, hogy a román nemzetgyűlésen hozott határozat, a mely szerint a magyarországi román nép minden föltétel nélkül belemenne a Romániával való egyesülésbe, — egyhangúlag szavaztatott volna meg:
végül valótlanság az, hogy az ott szereplő urak a mostani Magyarországéhoz hasonló demokráciát akarnának megvalósítani.

A valóság az, hogy Jumanca és társai csak a maguk külön álláspontját képviselték a nemzetgyűlésen és fölrúgták a nemzetgyűlést megelőző estén hozott megállapodásunkat.
A valóság továbbá az, hogy álláspontunkat, — amely a román proletáriátus többségének álláspontja — a nemzetgyűlésen ki nem fejthettük, mivel csak azzal a föltétellel kaphattunk volna szót, ha a köztársaságról nem beszélünk, sőt amikor Strengár Demján Száva elvtárs szót kérve tiltakozott ezen nem parlamentáris tárgyalási forma ellen, valamint a Jumanca által beterjesztett határozati javaslat ellen és rámutatott mindazon károkra, amelyek ebből az egész román proletáriátusra hárulnak, valamint azon felelősségteljes körülményre, amelyet az egész Internacionálé előtt vállalnunk kell ezen lépéssel, azzal érveltek ellene, hogy ő a magyar kormány érdekeit képviseli és kiakarták dobni. Majd amikor ez ellen a rágalom ellen akart tiltakozni, szóhoz sem engedték.

A valóság továbbá az, hogy szavazás egyáltalán nem volt, a Romániával való egyesülést egyszerűen deklarálták.
A valóság végül az, hogy az öntudatos magyarországi román proletáriátus addig hallani sem akar a román királysággal való egyesülésről, amig ott legalább is oly mértékű demokrácia nem létesül, mint amilyen Magyarországon már meg van.

Kolozsvár, dec. 17.”

Forrás: Szamos Politikai Nailap, 1918. december 18. A román proletárság tiltakozik a 26 vármegye megszállása ellen

Josif Jumanca (Fólya,1893. december 23. – 1950. június 26.). A Magyarországi Szociáldemokrata Párt romániai szervezetének alapítója. Később ebből lett az Erdélyi és Bánáti Szociáldemokrata Párt. Az I. világháború végével 1918. október 30-án BUDAPESTEN megalakult a román tanács azzal a céllal, hogy előkészítse Erdély Romániához csatolását. Ennek a tanácsnak tagja volt Jumanca is. Ezt követően a gyulafehérvári „nemzetgyűlésen” is beszédet mondott. 1948-ban az új kommunista Románia hatóságai letartóztatták, és Stelian Neagoe román történész által említett szemtanúk szerint kínzásokkal ölték meg Gherla börtönében, majd holttestét a bukaresti Văcărești börtönbe vitték, hogy elrejtsék a nyomokat.

Strengár Domján Száva: választott bírósági jegyző, az aradi szociáldemokrata párt titkára, a Népszava tudósítója.