Hosszú hetek óta nem kapunk rendes tudósítást Magyarországból, pedig éppen. ezekben a válságos napokban magyarságunk ezreit és ezreit érdekelné, hogy
MI TÖRTÉNIK ODAÁT? – tette fel a kérdést a Verhovayak Lapja, 1941. május 29. Magyarország című cikkében
Erre a kérdésre felel meg a magyar Távirati Irodának e héten hozzánk érkezett részletes jelentése, melyet most közzéteszünk.
(Meg kell itt jegyeznünk, hogy a Magyar Távirati Iroda éppen úgy van megszervezve, mint a többi nemzetek sajtóirodái, s az óhazai eseményekről értesiti a külföldi sajtót. A Magyar Távirati Irodát 1880-ban alapították és az 1920-as évek elején a külföldi magyarság egyik. leglelkesebb és legőszintébb nagy barátja, vitéz Kozma Miklós korszerűsítette és szervezte újjá. Szerk.)
A nehány heti késéssel beérkezett jelentés igy szól: M. T. I., Bpest, 41/V/4.
A drágulásra való tekintettel a kormány újabb 8%-al emelte a munkabéreket.
Herczeg Ferenc, a Pesti Hirlap vezércikkében a szerb kérdésről többek között a következőket irta:
“A Magyarország és Jugoszlávia között kötött örök baráti szerződést nem Magyarország, hanem Jugoszlávia következetlensége buktatta meg. Megbuktatta akkor, amikor máról holnapra mindent megtagadott, amire tegnap még ünnepélyesen hitet tett. NEM MI HAGYTUK CSERBEN BELGRÁDOT, HANEM BELGRAD HAGYOTT EL MINKET! … Ma már a szerbek is belátják, hogy az az ut, amelyre néhány zavaros- fejű tábornak vezette őket, a háború és az önmegsemmisülés útja volt… A jobb jövő reményében köszöntjük most a Délvidék visszatért népét, köszöntjük magyar véreinket és német meg bunyevác testvéreinket. És köszöntjük a délvidéki szerbeket is, akik ugyancsak évszázadok óta jól ismert régi hazájukba térnek vissza … Emlékezzenek vissza: a múltban nem volt rossz sorsuk Magyarországban és értsék meg, hogy jövőjük ebben az országban a saját kezükben van! Csak akarniok kell és újból Hungária kedves gyermekei lesznek. De meg kell érteniük azt is, amit meg kell értetniök az egész világgal: A MAGYAR DÉLVIDÉK MIUTÁN FELÉBREDT GONOSZ BALKÁNI ÁLMÁBÓL, MAGYAR MARAD MINDÖRÖKKÉ!!… “
A katonai hatóságok erélyes kézzel fogtak hozzá a Délvidék megtisztításához. Megkerült közben a magyar kisebbséget halálos rettegésben tartó csetnikek jegyzéke is, ami lényegesen megkönnyitette a munkát. Elrendelték, hogy mindazok, akik 1918 október 31-ike után a jugoszláv királyságból a Délvidékre bevándoroltak és betelepedtek, vagy ilyen telepesek leszármazottai, 3 napon belül hagyják el az országot. A rendelet 1941. április 28-ikán lépett érvénybe. Alig néhány nappal a Délvidék birtokbavétele és megtisztogatása után máris megindult a vasúti és postaforgalom. Befutottak az első magyar vonatok és megérkezett a magyar posta, a magyar sajtó!… A vonatok már egészen Újvidékig közlekednek, de egyelőre csak utazási igazolvánnyal vehetők igénybe. A katonai közigazgatás gondoskodik a közellátás zavartalan biztosításáról.
Megindult az igazságszolgáltatás is. A bíróságok a magyar jogszabályogat alkalmazzák. Az ügyvédek és közjegyzők folytatják tevékenységüket, amennyiben a visszafoglalás alkalmával nem tanúsítottak államellenes magatartást.
A szerb uralomra és gazdálkodásra jellemző, hogy Szabadkát egészen elszegényítették és nagy fejlődésre hivatott vasúti forgalmát a legszűkebbre korlátozták. A Délvidéki Liga szabadkai képviselőit súlyos fegyházbüntetésekre ítélték. Csak úgy röpködtek a 15-12 évi fegyházbüntetések. Ezeket a büntetéseket másod fokon mérsékelték, de közben többen a börtönben elszenvedett nélkülözések és kínzások következtében meghaltak.
Szabadkán és a többi délvidéki magyar városokban 1918-tól kezdve tilos volt a magyar irás, nem jutott be anyaországi magyar újság, nem léphettek fel a helybeli színpadokon magyar színészek. A magyar iskolákat bezárták, a magyar kaszinókat elkobozták. Ravasz népelemzés alapján a legtisztább magyar családok gyermekeit is szerb iskolákba kényszeritették. A magyarok földjeit földreform ürügye alatt mindenütt lefoglalták és csetnikek és dobrovojácok között osztották ki. A magyar köz tisztviselőket még 1919-ben és 1920-ban, mindjárt bevonulásuk után elcsapták, a kiutasított magyarokat a közszolgálatokban szerbekkel pótolták és rendszeres munkával mindent eltüntettek a föld színéről, ami magyar volt. Az őslakossággal semmi közösséget nem tartó jövevények terpeszkedtek szét az egész Bácskában, ők foglalták el a magyarok lakásait, birtokait, hivatalait, üzleteit. Nem csoda, ha most az egész Délvidék boldog ujjongással köszönti a felszabadulást.
Nagy gondot okoz a hatóságoknak a vissza vonuló szerbek által elkövetett rombolások helyreállítása. A visszatért vidéken jóformán egyetlen hid se maradt épségben és az utakat, valamint a vasúti pályákat is sok helyütt megrongálták. A honvédség műszaki alakulatai most elvégzik a legszükségesebb munkálatokat, mig a munka zöme a polgári hatóságokra marad.
Kovarcz Emil, szökésben levő képviselőt a belügyminiszter meggyilkolására és a magyar állami vasutak erőszakos birtokbavételére irányuló szervezkedés ügyében a kúria az alsófoku bíróság felmentő ítéletével szemben 5 évi fegyházra ítélte. Egy nagyobbarányu kummunista állam felforgatási bűnügyben a bíróság Kulich Gyula szabósegédet 3, ifj. Váradi József magántisztviselőt és Springer Izidor árukihordót pedig 2—2 évi fegyházra ítélte.
Az április elsején megnyílt budapesti nemzetközi vásár hatalmas arányaival és gazdag anyagával meggyőzően bizonyítja, hogy a magyar ipar a mostani válságos időkben is teljes buzgalommal folytatja munkáját. A nemzetközi vásárnak rengeteg látogatója volt mindjárt az első napokban. Köztük több külföldi előkelőség is. A kiállításon szerepelnek a visszacsatolt részek, sőt a Délvidék gyáripara is bemutatkozott.
Igen nagy érdeklődés mutatkozott a külföldi pavillonok iránt. A német és olasz kiállítás mellett feltűnik a szovjet gazdag kiállítása, továbbá Svájc és Jugoszlávia pavillonja. A kormányzó személyesen nyitotta meg a kiállítást. Szendy K. polgármester a kormányzót üdvözlő beszédében örömmel hangoztatta, hogy a magyar gazdasági élet rugalmassága legyőzte az összes háborús nehézségeket is s ez a vásár nagyobb, szebb és tartalmasabb minden eddig
rendezett vásárunknál…
Nagy beszédet tartott a napokban Kozma Miklós, Kárpátalja kormányzója. Beszédében hangoztatta, hogy Kárpátalján ukrán kérdésről nem lehet szó, mert ott Ukrán sohasem élt.