fbpx
Magyarságunk hungarikumunk

Komondorok a kihalás küszöbén – Az utolsó esély

Komondorok a kihalás küszöbén – Az utolsó esély

Itt jársz: Kezdőlap » Magyarságunk Hungarikumunk » Komondorok a kihalás küszöbén – Az utolsó esély

Magyarságunk Hungarikumunk: Ha a kutya az ember legjobb barátja, mert a sok közös évezred alatt együtt csiszolódtak, akkor a magyar emberhez a komondor talán kicsit még közelebb is áll.
Köszöntöm dr. Hegedüs Orsolyát a Komondor Fajtamentő, Fajtamegőrző Alapítványtól, akivel a komondorok – egyelőre – nem túl rózsás kilátásairól beszélgetünk, és hogy a 23. órában milyen lehetőségeink vannak a megmentésükre.
Hogyan született meg az alapítvány?

Komondor Fajtamentő, Fajtamegőrző Alapítvány
“Egy hosszú fehér szőrű rasztás óriás”

dr. Hegedüs Orsolya: Magát a Komondor Fajtamentő, Fajtamegőrző Alapítványt 2017-ben hoztuk létre, de a komondor fajtamentés már jóval előtte is működött. Az egyedmentés közben szembesültünk azzal, hogy napjaink embere nem ismeri és nem tudja mire kell/lehet használni egy ilyen fajtát, vagy ha tudja is mire való, nem rendelkezik kellő ismerettel, hogy megfelelően irányítsa, kezelje. Ebből pedig az következik, hogy más fajták jelennek meg hazánkban és használnak arra a feladatra, amire nekünk is megvan a saját fajták, ellehetetlenítve, illetve más szerepkörbe kényszeríve azokat.
Ezeket felismerve arra jutottunk, hogy a korábban más szervezetek részeként működő fajtamentést önállósítjuk, hogy az egyedmentés mellett a tanácsadás, oktatás, kutatás, felmérés, stb. is szerepet kapjon!

MH: Miből áll a fajtamentés, és milyen nehézségei vannak?

HO: Egy nagyon komplex munkát igyekszünk végezni a fajta érdekében, így az egyedmentés mellett a fajtával kapcsolatos ismeretek oktatásával (tartása, nevelése, gondozása, stb.), fajtamarketinggel, különböző oktató, ismeretterjesztő előadások, anyagok, rendezvények létrehozásával, szervezésével is foglalkozunk. (Komondor Akadémia, Komondor Mustra, Ösztönök Nyomában rendezvénysorozat, stb.)

A nehézségeket leginkább az jelenti, hogy nincs kellő támogatói háttérbázisunk, illetve financiális lehetőségeink is nagyon gyérek; jelenleg is telephely nélkül működünk, munka és család mellett.

MH: A pásztorkodás háttérbe szorulásával a pásztorkutyák egy megváltozott környezetben találták magukat. Megőrizve a tulajdonságaikat megtalálhatják napjainkban azokat az ősi ingereket, amelyekre igényük van?

HO: Először is helyesbítenék; nem őrzik, nem őrizték meg tulajdonságaikat; mert azon tulajdonságok, melyekre nem szűrünk, szelektálunk, nem használunk, azok 6 generáció alatt egyszerűen eltűnnek, ezek visszaállítása pedig sokkal hosszabb és nehezebb folyamat.
Emiatt is van ebben a helyzetben a jelenlegi állomány. A II. világháború után 17 egyedből feltenyésztett, és csak küllemre szelektált egyedek ma már nagy részben képtelenek ellátni azokat a feladatokat, melyekre annak idején ki lettek tenyésztve. Persze mondhatjuk, hogy napjainkban már nincsenek nyájak és nem csak azok tartják, akiknek birkáik vannak, de ez egy nagyon rossz hozzáállás. A komondor belső tulajdonságainak összessége, illetve azok arányos jelenléte eredményezi a megbízhatóságot, az intelligenciát, stb. vagyis magát azt amit, Komondornak nevezünk. Büszkék vagyunk arra, hogy hatalmas megbízható „test-és vagyonőr”, de jelenleg sajnos csak igen kevés egyed képes megvédeni a rá bízott haszonállatokat, sőt vannak egyedek, akik egyenesen veszélyesek a rájuk bízott jószágra, vagy szökősek, betegesek, idegrendszerileg nem stabilak, stb.

Visszakanyarodva a kérdéshez; az ingerek megvannak, lehet, hogy változtak, de megvannak! Nekünk pedig kötelességünk elérni (nem mellesleg törvény is előírja 98/2013. X. 24.), hogy olyan kutyákkal tenyésszünk, és azokhoz olyan tenyészpárokat válasszunk, melyek belső tulajdonságaikban (is); ösztönkészletükben, idegrendszerükben, egészségükben, stb. is hordozzák a komondoros jelleget, és mely tenyészpárok utódai az állomány minőségi javulását eredményezik.

MH: Az előző kérdéshez szorosan kapcsolódik: kiknek ajánlott fajta a komondor?

HO: Egy nagytestű őrző, pásztorkutyáról beszélünk, melynek a régmúltban (is) az ingó és ingatlan vagyon védelme volt a feladata, így azon embereknek, családoknak ajánljuk, akik hasonló feladatokra keresnek “biológiai” megoldást. Családi házak, családi gazdaságok, lovardák, állattartók, családok, stb. védelmére mindenképpen jó választás. Társadalmunk egyre inkább kezd visszatérni az önellátásra, melynek védelme elengedhetetlen a megélhetés szempontjából is. Erre a feladatra pedig kiválóan alkalmas a fajta, melyet hajdan eleink pont erre tenyésztettek ki. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy ehhez az erős, domináns fajtához, megfelelő irányítás kell párosuljon, vagyis olyan gazdának való, aki kellő határozottsággal és következetességgel tudja kezelni, megbecsülve természetesen a jól végzett “munkáját”!
Eddig a komondor egyik oldaláról beszéltem csak, de valójában van egy másik oldala is, mely éppen ugyanannyira fontos. Egy jó idegrendszerű és ösztönkészletű komondor tökéletes családtag is. Megbízható babysitter, kiváló sétapartner, akár a belvárosban, stb. Hangsúlyozom egy jó idegrendszerű és ösztönkészletű komondor!
Napjaink impulzív vásárlási trendjének sajnos a komondor is áldozatul esett, így a tenyésztés is rossz irányba kanyarodott; kevésbé fontosak a belső értékek (őrző ösztön megléte, mérsékelt zsákmányosság, jó idegrendszer, stb.) a küllemi jegyek mellett, így az állomány minősége megromlott. Talán most, a nagyragadozók újra megjelenésével és a társadalom természethez való visszafordulásával újra lehetőséget kap az „igazi” komondor!

MH: Ahogy minden mást is, úgy a kutyatartást is körülvesznek városi legendák, féligazságok vagy egyenesen valótlan állítások. A kuvaszról hallani azt, hogy egy idő után “megkattan”. Ez a pásztorkutyaként megélt szerepvesztés és a nem megfelelő tartás következménye, vagy ennek semmi valóságalapja nincsen?

HO: Rengeteg tévhit kapcsolódik a kuvaszhoz, komondorhoz, de talán minden más fajtához egyaránt. Ezek legnagyobb része butaság, mely tudatlansághoz, tapasztalatlansághoz vezethető vissza. A legtöbb ember, a kutyavásárlás témaköréhez is úgy áll hozzá, mint minden máshoz ebben a fogyasztói társadalomban; ”nem kell, nincs szükségem rá; de megveszem, mert megtehetem, mert a szomszédnak is van, mert olyan cuki,” stb… nem néz utána a fajta jellemzőinek, igényeinek, jellemének, sőt a legtöbb esetben a saját lehetőségeit sem ismeri. Ez okozza a legnagyobb gondot. Ismerni kell a fajtát, hogy tudjuk, mire számíthatunk a vele együtt töltött idő alatt, mint ahogy ismernünk kell saját életvitelünket, hogy biztosak lehessünk benne, illik hozzánk, igényeinkhez, elvárásainkhoz.
Nem mellesleg egy 8 hetes kis komondor borzasztóan aranyos 8 kg-os apróság. Ez a 8 kg-os apróság azonban 6 hónapos korára nagyjából kinövi a teljes magasságát, mely szukák esetében 65-75 cm, a kanok pedig ennél is nagyobbak. Ez egy nagyon intenzív növekedés, melyet szem előtt kell tartani, mint ahogy nevelését és gondozását is!
A tévhitek nagy része tehát alaptalan félremagyarázása egy pl. viselkedésformának vagy tenyésztési problémának (rossz idegrendszerű komondor veszélyes a családra, stb.)
„Pásztorkutyaként való szereptévesztés” pedig nincsen! A pásztorkutya, ha bármelyik fajtát nézzük, a legkimagaslóbb és legjobb tulajdonságokkal bíró egyedek fajtába tömörítését jelenti. A komondor, a kuvasz, a kaukázusi, a kangal, és még sorolhatnám, de összességében a pásztorkutyák, azon egyedek, akiknek nagyon sok mindennek meg kell feleljenek. Feladatuk a családjuk, a haszonállatok és az ingóságok védelme, kiváló helyzetfelismerő képességgel (felirmeri a támadás jellegét és annak megfelelően jár el), mértéktartó zsákmányossággal (a saját állomány védelme, de idegen élőlény távol-tartása), kontrollált agresszió (a behatolás mértékének megfelelő fellépés), stb.
Ezekre a tulajdonságokra a múltban is de a jelenben is éppen úgy szükség van. A probléma pont ott kezdődik, ha ezek nem vagy nem jó mértékben vannak jelen.

MH: Milyen okokra vezethető vissza, hogy napjainkban a magyar fajták olyanok, mint a fehér hollók?

HO: Sajnos minden magyar kutyafajta veszélyben van, …talán a vizsla kivétel ez alól egyedül. Elfelejtettük, nem ismerjük őket. A megváltozott társadalmi viszonyok, a tanyák megszűnése, a városiasodás, a felhalmozó és impulzív vásárlói társadalom nem kedvez összességében egy fajtának sem. A küllemre orientálódott tenyésztés és funkciótlan felhasználás egyenes következménye a magyar fajták ellehetetlenülése, melyet kiegészít egy felszínes életszemlélet. Nincsenek elvárások, így nincs mérce a tenyésztők előtt, a felhasználók pedig egy megszerzett rossz tapasztalat miatt nem magukban keresik a hibát, vagy az egyedben, hanem magát a fajtát bélyegzik meg. Bár mindenre van saját fajtánk, mégis hajlamosak vagyunk más nemzetek kutyáit választani, mellőzve saját fajtáinkat. Rossz fajtamarketing, rosszul választott tenyészcél, nem megfelelő vagy hiányos fajtaismeret, a gazdák által megélt rossz tapasztalatok, stb. mind, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy napjainkra ezek a kutyák a kihalás szélére kerültek.

MH: Szembenézve a súlyos helyzettel, mik azok a dolgok, amiknek meg kell történniük, hogy a fajta fennmaradjon?

HO: El kell fogadnunk, hogy jelenleg minden egyed nagyon fontos a komondor teljes állománya szempontjából, legyen az törzskönyves, vagy nem törzskönyves egyed! Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindenki, akinek komondora van, kezdjen fejetlen szaporításba!!!
Ez azt jelenti, hogy a teljes állományt fel kell mérni minőségileg (külső, belső tulajdonságok, egészség) és mennyiségileg egyaránt. Genetikai vizsgálatokkal elhelyezni egy géntérképen és ennek ismeretében megfelelő párválasztással javítani a minőségen, létrehozva egy életképes nagyságú állományt. A már életképes egyedszám elérése után pedig el kell kezdeni szelektálni, kivonva az ivaros állományból azokat az egyedeket, melyek valamilyen módon nem felelnek meg az elvárásoknak (egészség, ösztönkészlet, idegrendszer).

MH: Mit tegyen az, aki például egy komondort szeretne tartani? Megfelelő, ha kutyaiskolába hordja, vagy azzal csupán az elégséges dolgokat tanulja meg a kutya (és gazdája)?

HO: Először is mindenki, aki komondort szeretne nagyon nézze meg, honnan vásárol! Bárhonnan is szerezzük be, nézzük meg elsőként a tenyészpárt, bizonyosodjunk meg egészségükről (genetikai betegségek szűrési eredménye, melyeket tudjunk értelmezni!), viselkedésükről, jellemükről. Ha a tenyészpár megfelel az elvárásainknak, akkor nézzük meg a megszületett almot. Vannak olyan „tesztek” kisebb feladatok, praktikák, melyekkel a 6-8 hetes kiskutyák idegrendszerét és ösztöneit fel lehet mérni (ezzel kapcsolatosan is tudunk segíteni) , ezekről semmiképpen ne mondjunk le, hiszen nem mindegy, hogy milyen kutyával fogjuk eltölteni életünk következő 8-10 évét! Ha kiválasztottuk a megfelelő helyet és az egyedet hazavittük, akkor kezdődik az igazi gazdává válás. A jelenlegi törvények szabályozzák a kutyatartást, így az alap dolgokra most nem térek ki (oltások, chip, féregtelenítés, egyebek), de ezen felül egy komondor gazdának vannak specifikus „feladatai”. Weboldalunkon a „komondor kisokosban” igyekeztünk minden információt összegyűjteni ezzel kapcsolatban is. Csak párat kiragadva; nevelés-szocializáció fontossága a fajtajelleg ismeretében, szőrápolás, etetés, …
Ha nem kiskutyában gondolkodunk (menhelyek, gyepmesteri telepek), akkor viszonylag könnyebb dolgunk van, hiszen legtöbb esetben azok már felnőtt, érett kutyák. Azok jelleme, ösztönkészlete, már kifejlődött. Ebben az esetben többször látogassuk meg, ismerjük meg, jellemével kapcsolatosan igyekezzünk mindent megtudni a gondozójától!

Bármilyen korú komondor is kerül hozzánk, a nevelése és irányítása a mi feladatunk! Sajnos a jelenlegi kutyaiskolák nem igazán tesznek különbséget a fajták között, egy kalap alá veszik a chihuahua-t és a komondort. Ez nagy probléma, de amennyiben nincs lehetőségünk magunk szocializálni a kutyánkat (mely egy komondor esetében (is!!!) nagyon fontos), akkor mindenképpen ajánlott a kutyaiskola.
Tudnunk kell azonban, melyek azok a gyakorlatok, amiket nem szabad alkalmaznunk, amivel esetleg olyan tulajdonságokat/ ösztönöket erősítünk, melyek nem kívánatosak vagy gyengítünk olyanokat, melyek megléte és „támogatása” elengedhetetlen. A legtöbb kutyaiskola tréningjei zsákmányosságon alapuló gyakorlatok. A zsákmányosság felerősítése egy pásztorkutyánál pedig soha nem eredményez jót!
Tudnunk kell azt is, hogy a komondor későn érő típus, bár lehet, hogy már ivarérett, idegrendszerileg csak 2 éves kora körül „áll össze fejben”, akkor nevezhető felnőttnek. Persze vannak egyedek, akik még ennél is később, de az átlag a 2 év. Előtte nem szabad elvárnunk tőle olyan dolgokat, melyekre még nem áll készen, viszont ismerve tulajdonságait erősíthetjük benne azokat, melyekre a későbbiek folyamán szükségünk lehet! Összességében a kutyaiskolák alap képzése mindenképpen jó lehet mind a
gazdának, mind pedig a kutyának.

MH: A pásztorkutya értékek örökérvényűek?

HO: Amennyiben a kérdés arra irányul, hogy azért mert egy kutya komondornak született, jó pásztorkutya is, akkor sajnos a válaszom nem. Minden fajta egy feladatra lett kitenyésztve, amit egy nagyon kemény szelekció előzött meg. Ahogy kiemeltünk egy-egy jó tulajdonságú egyedet, és azt tenyésztettük tovább, úgy sajnos ez visszafelé is fordítható; ha nincs tenyészcél, vagy nincsenek kiemelt tulajdonságok, melyeket elvárunk egy tenyészkutyától, vagy bárgyú módon ezeket öröktől eredőnek vélünk, akkor sajnos ezek a tulajdonságok elvesznek és helyükbe a természet a maga kénye-kedve szerint „tesz” bele másokat, mellyel a fajták belső értékeiket veszítik el.
Ha a kérdés arra irányul, hogy napjainkban kell-e, szükség van-e pásztorkutyára, a pásztorkutyás tulajdonságok meglétére? akkor a válaszom egyértelműen igen!

Maga a kifejezés megtévesztő lehet, hiszen manapság igen kevés pásztor dolgozik, azonban a pásztorkutya sokkal több annál, mint egy nyáj mellett dolgozó négylábú. A pásztorkutyák a legkiemelkedőbb egyedeket magába foglaló fajták, melyek rengeteg elvárásnak kellett megfelelni. A haszonállatok védelme és őrzése napjainkban is fontos, akár a családi gazdaságok oldalán (szárnyasok, birkák, malacok, stb.) a már jelen lévő aranysakálok robbanásszerű elszaporodása miatt, az erősödő farkas jelenlét és a nagy testű ragadozó, a medve megjelenése miatt. Mindezek mellett fontos, hogy ezek a kutyák a gyermekek mellett is megbízhatóak legyenek, mint ahogy engedély nélkül ne hagyják el a területet, stb.

MH: Beszéljünk most kicsit úgy a kutyákról, mint nemzeti kincseinkről! E tekintetben mennyire jó a helyzet, és miként lehetne beilleszteni egy nemzeti összképbe?

HO: A komondor nemzeti kincs, egy Hungarikum. Védenünk és őriznünk kell annak, aminek hajdan megteremtettük. A komondor nem a külleme miatt komondor, hanem belső tulajdonságai miatt is. Nem csak egy hosszú, rasztás, fehér szőrű óriás, hanem mindezek mellett egy, a család és a haszonállatok mellett is megbízható őrző pásztorkutya.

Tökéletesen beleillik nemzeti összképünkbe, hiszen az igazi komondor olyan, mint a magyar ember; megbízható, egyenes, szeret és tud is dolgozni!

MH: Ha egy kalap alatt kellene a magyar fajtákról beszélni, akkor van olyan, amit mindegyikről egyszerre lehet elmondani?

HO: Mi teremtettük, tettük naggyá őket, rajtunk múlik, hogy képesek vagyunk-e megtartani! Külön-külön is olyan értéket képviselnek, melyeket nem szabad hagynunk veszni!

MH: Milyen feladatok állnak az alapítvány előtt?

HO: Továbbra is nagy hangsúlyt kap munkánkban az egyedmentés, bár sajnos a jelen gazdasági helyzet nagyon megnehezíti a dolgunkat. Igyekszünk azonban most is nagy hangsúlyt fektetni az egyedmentésre, kicsit tehermentesítve a menhelyeket a komondor tekintetében, akiknek a munkáját a gazdikeresésében és gazda kiválasztásban/ellenőrzésben is segítjük. Visszük tovább a Komondor Akadémiát, ahol a gazdiknak segítünk neveléssel-, szocializációval kapcsolatos kérdésekben, illetve nevelési, gondozási kérdésekkel kapcsolatosan továbbra is lehet hívni bennünket a +36-30-746-8753-as telefonszámon! Idén folytatjuk az Ösztönök Nyomában rendezvény-sorozatunkat további 3 szakmai nappal. Hogy mindezeket valóban véghez tudjuk vinni, illetve bele tudjunk kezdeni újabb projektekbe (pl. állomány felmérés), pályázunk és természetesen várjuk mindazon személyek, cégek jelentkezését, akik nemcsak tanulni szeretnének, de aktív résztvevőként szerepet vállalnának fajtamentő, fajtamegőrző munkánkban!

MH: Egy fajtamentés véleményem szerint csak egy nagy összefogással valósulhat meg. Mik azok, amikben az alapítvány segíteni tud a komondor tartóknak, és mi az, amiben az emberek segíthetnek az alapítványnak?

HO: Mindenképpen nagyon fontos meglátni; csak együtt tudunk tenni a komondorért; ha a „vásárló” keresi a belső értékeiben is jó komondort és csak onnan vesz, ahol ezt biztosnak látja, akkor a tenyésztők minőségi javításra kényszerülnek, melyek hosszútávon a fajta belső értékeinek javulását is eredményezik. (Nem mellesleg a gazda saját érdeke is egy jó idegrendszerű, megbízható kutya!) A minőségében jobb állomány egyedei pedig kevesebb mértékben kerülnek utcára, gyepmesteri telepre, stb. Alapítványunk mindig keresi azon gazdákat, családokat, akik eredeti funkcióban szeretnék tartani a komondort. Ezek kiemelt helyet foglalnak el a gazdásítási folyamatban.

MH: Az Olvasók és magam nevében is köszönöm a beszélgetést és az értékmentő munkájukat!

HO: Mi is köszönjük a lehetőséget!

MH: Kérünk minden kutyabarátot, akik szeretnék segíteni a Komondor Fajtamentő Alapítvány munkáját, azok támogassák őket, hogy a komondornak, mint kutyafajtának és mint magyar nemzeti kincsnek legyen esélye a megmaradásra!

Adományozás Paypalon keresztül:
https://www.paypal.com/donate?token=Pbm1-rXke5bL37jhFP-Mot4UcxtJvm7akDwgpf6583AWGcAGEp_qqumy6ZvbZUskFiKZIGLx0rzfKZ6U

Adományozás egyéb formájához az alapítvány elérhetőségei:
Facebook: https://www.facebook.com/komondorfajtamentok
Weboldal: https://akomondor.hu/
Telefonszám: +36 (30) 746 8753
E-mail: komondorujsag[kukac]gmail.com /a [kukac] helyére: @/

Az interjút készítette: Szabó János Zsolt

One thought on “Komondorok a kihalás küszöbén – Az utolsó esély

  1. Pingback: Ez történt a 9 magyar fajtával a II. világháború gyötrelmei alatt - Az Én Kutyám