fbpx
Magyarságunk Hungarikumunk

Francesco Saverio Nitti Trianonról

Francesco Saverio Nitti Trianonról

Francesco Saverio Nitti (Melfi, Basilicata, 1868. július 19. – Róma, 1953. február 20.) olasz egyetemi tanár, publicista, politikus, miniszterelnök és belügyminiszter.

Francesco Nitti Trianonról

Idézetek a Nincs béke Európában című könyvéből

„Immár minden ajakról eltűnt a mosoly, nincs egyéb rajtuk, mint gyűlölet, fenyegetődzés és felindulás.”

„A magyaroknál a leghatalmasabb a nemzeti érzés.”

„Büszke, kitartó nemzet.”

„Magyarország ezer éven át nagyon sokszor megmentette Európát és a kereszténységet az ázsiai betörésektől, és ha közben meg is tévedt, ma is Európa legfontosabb bástyája a bolsevizmus ellen.”

Nincs béke Európában; Pallas, Budapest, 1922

Európa hanyatlása című könyvét fiának ajánlotta

„E könyvet fiamnak ajánlom, Vincenzo Nitti doktornak, aki ifjúi fővel önként vett részt Olaszország háborújában, vitézségért háromszor kapott kitüntetést… És ajánlom mindazoknak, akik az én családomból, az én népemből és az én földemről ifjúságuk feláldozásával életüket adták nemcsak Olaszország boldogságáért és dicsőségéért, hanem egyben a béke diadaláért is, abban a hitben, hogy a népek szabadságáért küzdenek és halnak, azért az igazságért, amely egyformán mér győztesnek és legyőzöttnek.”

Európa hanyatlása. Az újjáépítés útjai; Pallas Ny., Budapest, 1923

Francesco Nitti unokaöccsének köszönete

Most, ezekben a napokban, amikor Francesco Nittire gondolok, felütöm a könyveit. Olvasom, hogy a Trianon utáni időkben az egyik nemzetközi tanácskozáson elnöklő Nittit megkérdezték az újságírók: „Mi a legszükségesebb a békéhez?” „Csak egyvalami szükséges — hangzott a felelet. — Európának mosolyognia kell.” 1990. június negyedikén írtam először Francesco Nittiről. Két nap múlva csengett a telefon. A budapesti olasz nagykövetség hívott.
A budai várban a nagykövet, Francesco Nitti unokaöccse megszorította a kezemet:
— Köszönöm, amit a nagybátyámról írt!
— Köszönöm — mondtam —, amit az ön nagybátyja írt rólunk!
Köszönöm ma is.

Kósa Csaba – Francesco Nitti a tengerparton, Pest Megyei Hírlap, 1993. 06. 07.

„Európai Egyesült-Államok“

Nitti volt olasz miniszterelnök agitációja — „Egy uj háborúban egész népek pusztulnának ki“

Newyorkból jelentik: A Newyork Times tudósítója felkereste Francesco Nitti volt olasz miniszter- elnököt. Nitti részletesen nyilatkozott az Európát foglalkoztató kérdésekről.

— Ó, a béke, — mondotta többek között — az a béke, amelyért annyi vért ontottak és amelyért annyit epekedtünk . . . Elvégre Amerika és Itália szent ideálokért lépett a csatasikra, elképzelhető tehát, mit érezhet, amikor napról napra látja, mint tapossák sárba ezeket a szent ideálokat. Mi azt hittük, hogy kereszteshadjáratot vívtunk a békéért s eljutunk majd a demokrácia igéretföldjére. Ehelyett pedig ugyanabban a pokolban élünk, mint amelyben azelőtt.

Az újságírónak arra a kérdésére, miképen segíthetne Amerika, Nitti ezt válaszolta:

Amerika úgy segíthet, ha nem ad kölcsönt olyan európai államnak, amely a kapott pénzt katonai célokra fordítja.

Az, hogy nagy hadseregeket tartanak fenn, igen alkalmas arra, hogy háborúra csábítsa a kormányokat. Én azt hiszem, hogy egy uj háború egész népeket irtana ki. A nem harcolók még többel szenvednének, mint a harcolók.

— Van nékem egy fixa ideám.

Görcsösen kapaszkodom beléje s kapaszkodni is fogok beléje mindaddig, amig élek. Én ugyanis azt mondom, hogy mindaddig nem uralkodhatik rajtunk az igazságosság, mig az Európai Egyesült-Államok meg nem alkotjuk.

Nitti ünnepélyesen megígérte, hogy ennek az álomnak megvalósítására legközelebb megindítja a mozgalmat.

Bácsmegyei Napló, 1924.10.02.

Nitti volt olasz külügyminiszter levele Berzeviczy Alberthez.

Budapest, junius 10. A Nyirvidék tudósítójától.

Francesco Nitti volt olasz külügyminiszter, akit tudvalevőleg a M. Tud. Akadémia tagjává választott, meleg szimpátiáról tanúskodó köszönő levelet irt Berzeviczy Alberthez, a M. Tud. Akadémia elnökéhez.

A levél a kővetkező:

Nagyméltóságú Elnök Ur!

Nem is hiszi, mennyire megtisztelve érzem magamat azzal, hogy a M. Tud. Akadémia tagjai közé választott. Ez a határozat annál is inkább kedvesebb, mert oly nemzettől ered, amelynek jövőjében feltétlenül bízom. Meg vagyok győződve róla, hogy a rekonstruált Európában Magyarország a békének és műveltségnek erős oszlopa lesz.

Nyírvidék, 1922. 06. 11.

Francesco Nitti, a világhírű olasz békepolitikus nemrégiben a cambridgei egyetem nyári kurzusán előadást tartott a szabadelvű gondolat pusztulásáról Európában. Az előadáson Nitti kitért a nemzetiségi kérdésre és ezzel kapcsolatban a csehszlovák kormánypolitika bírálatára. >Az angolok tudják a legjobban — mondotta — milyen nehéz a küiömbözö fajú és vallásu népeket asszimilálni. Gondoljanak vissza, minő ellenállást tanúsított Írország az asszimilálás minden kísérlete ellen. Lehetséges, hogy talán a kultúra alacsonyabb fókán álló népeket sikerül elnemzetietleníteni, de nem lehet ezt olyan népekkel tenni, akik a civilizáció utján nagy haladást tettek. A csehek sohasem tudják a németeket és magyarokat nemzetiségükből kivetkőztetni.«

Bácsmegyei Napló, 1925.08.15.

Lenin Trianonról – Rájuk erőszakolták a békét…