fbpx
Magyarságunk Hungarikumunk

Barangolások ködbe vesző emberek és értékek nyomdokán – Kossányi József

Barangolások ködbe vesző emberek és értékek nyomdokán – Kossányi József

A magyar kultúra és irodalom bőséges kincstárral rendelkezik. Számtalan irodalmár, művész, orvos, feltaláló és sok más területen munkálkodó élete, arca, műve bevésődött emlékezetünkbe tanulmányaink, szabadidőnk során. Következik az „ám”, igen az ám, ami felöleli a kevésbé ismert, de értékben közismert nagyjainkkal párhuzamos alkotókat, akik nem kerültek vagy nem kerülhettek bele a tankönyvekbe. Róluk titokban, családi összejöveteleken, közösségekben megemlékeztünk.
Külföldre kényszerültek politikai és magyar nézeteik miatt, ahol aktívan vagy kevésbé aktívan tevékenykedtek. Írásaik, munkáik hazájukon kívül jelentek meg önköltségen, jobb esetben magán támogatásban. Családi ereklyeként őriztük a verses köteteket, regényeket, amelyek közül néhány már közelebb került a bővebb célközönség felé.
Mégis akad közöttük méltatlanul elfelejtett ember, akik nem keveset tettek a máért a múltban. Őket szeretném bemutatni írásomban források és kutatások segítségével.
Elsőként falunk, Szentpéter, szülötteit, illetve községünkben tevékenykedő, általam érdemesnek tartott
embereket mutatom be. Ő Kossányi József.

Kossányi József

Kossányi József
Kossányi József
TISZTA DAL A SZENTPÉTERI VÖLGYBŐL…

Szentpéteri völgyből
Tegnapelőtt jöttem
barázdát, parasztot,
könnyes élet-harcot
csillagos dalokkal
lmára be is szőttem

Szentpéteri völgyből
merész nagy kanyarban
zord hegyekbe értem,
senkitől se féltem:
örökséget kaptam
víg lélek-aranyban . . .

Finom selyemszálból
tarisznyát font anyám;
vállamra vetette,
lelkét beletette,
világgá úgy küldött:
— minden ház a tanyám . . .
Mosolygó szép arccal
járok temetőkön.
Nem volt, nincsen pénzem,
Csak szép gyermekségem
s játszadozva megyek
halálos tetőkön ...

1908.3.8-án született. Szülei, Kossányi Alajos /1876-1957/ és Bohon Erzsébet /1886-1969/ tanítók voltak, s őt is erre a pályára szánták. 7 gyermekük közül hatot felneveltek /Alajos korán meghalt, Szentpéteren van eltemetve/, s közülük csak Géza /sz. 1906/ nem választotta a tanári pályát, ő inkább vasgyári munkás lett. A többi gyerek: Erzsébet /sz. 1905/, József /sz. 1908/, István /sz. 1909/, Margit /sz. 1913/ és Mária /sz.1915/ mind megmaradtak a pedagógusi hivatásnál. Érettségi vizsgáit a komáromi bencés gimnáziumban tette le, ezután Pozsonyban folytatta tanulmányait. Itt tanítói oklevelet szerzett. A két világégés idején
Komáromszentpéteren és Ógyalla-Bagotán tanította a kisebbségbe szorult magyar gyerekeket. Az 1934-es év krónikájához hozzátartozik valami rendhagyó kulturális esemény, amelyhez fogható még nem zajlott le a Jókai Egyesület dísztermében. Kossányi József vezetésével bemutatták a szentpéteri műkedvelők a „Gyöngyösbokrétát.” Egy egész falusi lakodalom játszódott le a zsúfolt nézőtér előtt. Felhangzottak a komáromiak előtt ismeretlen dalok és versek. A játékteret a színes népviselet tarka kavalkádja töltötte be. Kossányi tanító úr a „Gyöngyösbokréta” rendezője meleg szavakkal hívta meg Komárom közösségét a szentpéteri lakodalomra. (Szénássy Zoltán után szabadon). Később tanár lett a komáromi polgári iskolában. 1941-ben a Jókai Egyesület főjegyzője lett, továbbá az irodalmi osztály választmányi tagja. Tanítványai közül még ennyi év távlatából is szeretettel emlékeznek vissza az emberi helytállásra, magyarságtudatra nevelő tanárra is. Sajnos egykori tanítványainak többsége már szintén eltávozott az élők sorából, tőlük hagyatékként maradtak ránk megsárgult fényképek, újságcikkek, elbeszéléseik halvány emléktöredéke.

1935-ben megházasodott, házasságot kötött Ferenczy Sárával /sz. 1914/. Öt gyermekük született: Éva /sz. 1936/, Márta /sz. 1937/, Miklós /sz. 1938-a kormányzó úr után kapta keresztnevét/, Katalin /sz. 1942/ és József /sz. 1943/.

Érdekesség: Kossányi Miklós a kormányzó úr, Horthy Miklós után kapta a nevét, mivelhogy a keresztapja volt. Miklós azon az éjszakán született, amikor a kormányzó úr bevonult Komáromba fehér lovon 1938-ban. – Horthy Miklós a komáromi várkapitány által egy értékes tányérkészletet küldött keresztfiának és családjának a keresztelőre. Kossányi Miklós erre nagyon büszke volt. Továbbá tudni kell Miklósról hogy az emigrációban is megtartotta magyarságát, amint az édesapja is. Clevelandban, feleségével Máriával, magyar rádiót alapított, ahol a dolgozószobája falán Mindszenty bíboros arcképe mellett a keresztapja fényképe is ki volt függesztve. Miklósnak az volt a szerencséje, hogy édesapám baráti körét szinte megörökölte. Wass Albert, Márai, Mindszenty bíboros, mindenki szerepelt a rádiójában, mert édesapámnak ez volt a fő kívánsága, hogy a harmadik nemzedék ott Amerikában, tudjon magyarul. Tehát ő bevezette a bátyámat a jeles magyar körbe, így össze tudtak dolgozni. – árulta el Kossányi Katalin. Azért is érdekes, a név, mert faluhelyen az volt az íratlan törvény, hogy az elsőszülött fiú az apa nevét kapta meg. Kossányi József azonban elsőszülött gyermekét vitéz Nagybányai Horthy Miklós után nevezte el. A József keresztnevet, legfiatalabb gyermeke kapta meg a keresztségben, aki 1946-ban született és ma Sopronban él a családjával. Dódinak becézték. Kossányi Miklóst sok támadás érte Horthy Miklós miatt, de Ő büszkén felvállalta a rokonságot. Sajnos, Ő már nincs az élők sorában, 2009-ben hunyt el.

Korabeli újságok a keresztelőről:

https://library.hungaricana.hu/en/view/Esztergom_es_Videke_1938/?query=%22Koss%C3%A1nyi%20J%C3%B3zsef%22&pg=494&layout=s

https://library.hungaricana.hu/en/view/SatoraljaujhelyiLeveltar_FelvidekiMagyarHirlap_1938_11/?query=%22Koss%C3%A1nyi%20J%C3%B3zsef%22&pg=225&layout=s

https://library.hungaricana.hu/en/view/NapiHirek_1938_11_2/?query=%22Koss%C3%A1nyi%20J%C3%B3zsef%22&pg=543&layout=s

Petres Ilonka néni így emlékszik vissza:

”Nagyon Istenfélő emberek voltak. Naponta jártak rorátéra, a gyerekek kipirultak, de nem mulasztottak el egyetlen szentmisét sem. Ilonka néni szülei tehenet tartottak, a tanító úr szülei hozzájuk jártak tejért. Édesanyja, a tekintetes asszony mindenkihez kedves volt.”

A második világháború után Csehszlovákiában a magyar iskolákat bezárták. Kossányi József ekkor rövid ideig Magyarországon folytatta tanári tevékenységét. Politikai okokból azonban emigrálnia kellett. Előbb Ausztriában szervezett elemi iskolát, majd 1951-ben kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Először Chicagóban, majd Clevelandban telepedett le. Az emigráció keserű kenyerét fogyasztva is rendíthetetlenül folytatta értékes közéleti, magyarságszerető munkáját. A clevelandi Árpád Akadémia Kossányi Józsefet kimagasló tevékenységéért tagjai sorába választotta. Utolsó éveit az anyaországban töltötte. Sosem láthatta viszont szeretett faluját, melyet oly sokszor megénekelt versiben.

”…És egy véled a te űzött fiad,
ki élte fogytáig érted riad,
s majd ha távol tőled eltemetnek,
Istennek hívséggel megjelentlek…”

Valóra vált szomorú versének minden egyes sora. 1988. szeptember 15-én örök jólétre szenderült. Földi maradványait római katolikus szertartás szerint a Rákoskeresztúri, mai Új Köztemetőben helyezték örök nyugalomra. Katika, a legfiatalabb kislánya úgy emlékszik, édesapja a kivándorlása előtti időszakban mindig a Madárka, madárka című dalt énekelte neki. Talán már tudta, milyen messzire fog ő is repülni… A kislány hatéves korától sok évig nem láthatta édesapját, ő maga Budapesten a rokonoknál nevelkedett, s csak 1969-ben adatott meg számára, hogy találkozhasson szeretett édesapjával Jugoszláviában, egy kempingben. Katika jelenleg is Budapesten él, s gyakori vendége iskolánknak. A sors fintora, hogy Kossányi gyermekei közül
ketten is Amerikában találták meg boldogulásukat. Éva ma is Kaliforniában él családjával, Miklós, aki rádiót és televíziót alapított a tengerentúlon, s ennek is szentelte életét, sajnos már nem él.

Emlékét őrzi két emléktábla és egy szobor is. A szobor az iskola udvarán lett felállítva. Az egyik emléktábla a községi hivatal folyosóján, a másik pedig az iskola falán van elhelyezve. E két tábla büszkén hirdeti, érdemes magyarnak lenni.
Hálájuk jeléül a kései utódok 1998-ban a cserkészcsapatot (56. számú Kossányi József Cserkészcsapat) nevezték el róla, majd 2003-ban iskolánk is felvette a Kossányi József Magyar Tannyelvű Alapiskola nevet.

Írta: Sárközi Anasztázia
nevelő- könyvtáros
Kossányi József Alapiskola és Óvoda

Felhasznált irodalom és források
Kossányi József Alapiskola és Óvoda
Kossányi Katalin személyes visszaemlékezése
Sárközi János és Anasztázia: Iskolatörténet 2006

Játék

Teszteld a tudásod a Kossányi József kvíz segítségével!