Jelen beszélgetésünk apropója Köő Artúr leleplező előadása, melyben Daniel Roxin dokumentumfilmjét veszi górcső alá. A filmben szó esik Erdélyről, mint ősi román területről, arról, hogy a magyar nyelv bizonyos szókészlete román eredetű, az írást tőlük vettük át, hogy Szent István román származású, egészen addig, hogy székelység már nincs is. Az olvasóinknak a történelemhamisítás ténye talán nem új jelenség, azonban megtekintve ezt a csúsztatásokkal teli filmet felvetődik számtalan kérdés az emberben. Szeretettel köszönöm Köő Artúr történészt, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársát, kinek főbb kutatási területe a 19-20. századi román-magyar kapcsolatok, a dualizmus nemzetiségi oktatáspolitikája, valamint a “Lex Apponyi” erdélyi román vonatkozásai!
Magyarságunk Hungarikumunk: Erdélyi történészként a “dokumentumfilm” megtekintését követően milyen érzések voltak Önben? Meg tudták lepni az abban elhangzott állítások?
Köő Artúr: Mindaddig azt gondoltam, hogy már nem lephetnek meg a román tényleges (végzettséggel rendelkező) és önjelölt történészek, ami a fikciós eszmefuttatásokat illeti, de be kell vallanom, hogy naiv voltam. Rögtön Gheorghe Funar személye jutott eszembe, aki az egyiptomi piramisok építőiről is azt állította, hogy minden bizonnyal románok voltak.
“Audiatur et aitera pars!” /Hallgattassék meg a másik fél is!/
Seneca
MH: A csúsztatásoktól most egy pillanatra eltekintve mi az alapvető különbség a magyar és a román történetírás és a mindennapi történelemtanítás között?
KA: A román történetírás és tanítás egyértelműen a nemzeti identitás erősítését tűzi ki célul, ezért hajlandó akár valótlanságokat is állítani. A magyar esetében sokkal nagyobb szerepet játszik a tudományosság, amit helyeslek, azonban azt gondolom, hogy legalább annyira fontos az is, hogy a történetírásunk és történelmünk tanítása a magyarságtudatot erősítse.
MH: Román oldalról kapott-e negatív kritikát Daniel Roxin filmje? Ha nem is sok, de akadnak olyan román történészek is (pl: Lucian Boia), akik a mantraként ismételgetett hazugságokat elutasítják. Közülük reagált valaki, vagy eddig ott sem ment el senki?
KA: Kérdezem én: Nem teljesen mindegy, hogy kapott e negatív vagy pozitív kritikát szakmai berkeken belül? A célját elérte azzal, hogy az angol felirattal is ellátott film 844 ezres megtekintésnél jár. Ez azt is jelenti, hogy igencsak népszerű, tehát tetszik sokaknak a film. Sajnos…
MH: Ahogy a hír értékét adó igazságtartalmat felváltotta a nézettség, ezáltal jól szerepelve – (népszerű, tehát csakis igaz lehet) – a közösségi média felületek algoritmusában a történelemhamisítás marketing segítséggel terjed. Hogyan látja a mai magyar kultúrpolitikát és annak kommunikációs eszközeit? A megváltozott világ miatt nem lenne szükség az ehhez való alkalmazkodáshoz?
KA: Sokat fejlődtünk az elmúlt években, de van még munka bőven. Hogy az előrelépést lássuk engedjenek meg két példát. A Magyarságkutató Intézet pazar, angol nyelvű kisfilmjét a magyarok eredetéről óriási népszerűség övezi a világhálón (lásd: https://www.youtube.com/watch?v=mV3v3rvPRfE ). Intézetünknek nem volt olyan konferenciája az elmúlt évben, amit ne angol szinkrontolámocsoltak volna. Amerikától Ázsiáig, Ausztráliától Afrikáig bezárólag voltak hallgatói a Trianonról szóló konferenciáinknak (lásd: https://www.youtube.com/watch?v=gwGQBUIJXFk&t=40s ). Szóval nagyon sokat tettünk annak érdekében, hogy behozzuk a hátrányt, de keményen kell még dolgoznunk.
MH: Az erdélyi adalékok a Lex Apponyihoz című könyvének bemutatásakor dr. Raffay Ernő történész humorosan úgy dicsérte Önt, hogy meg van sértődve, hogy nem az Ő tanítványa, de ezt majd egymás között lerendezik… Honnan ez az elkötelezettség, hogy az ehhez hasonló tabudöntögető témákkal foglalkozzon?
KA: Én saját bőrömön éreztem 15 éves koromig, hogy milyen határon túli magyarként hazugságokat és valótlanságokat „visszaböfögni” csak azért, hogy az ember jó osztályzatot kapjon, s tovább tudjon tanulni, boldogulni tudjon saját szülőföldjén, őseinek földjén. Akkor Isten segedelmét kérve megfogadtam, hogy mindig küzdeni fogok azért, hogy a múlt eseményeit a lehető legvalósághűebben láttassam mindenkivel, akivel beszélgetek, legyen az rokonom, barátom, diákom.
MH: A legújabb kutatások kiegészülve új tudományterületekkel egyre inkább hitelt adnak a krónikáinknak igazolva ezzel a hun-magyar folytonosságot, vagy hogy a honfoglalás inkább hon visszafoglalás volt. Ebben hatalmas szerepet vállal a Magyarságkutató Intézet. Rövid-, és középtávon elképzelhetőnek tartja, hogy a történelemhamisítás valamelyest háttérbe szorul?
KA: Igen. Minden valószínűség szerint. Ebben intézetünk oroszlánrészt vállal.
MH: Ahogy a magyarság kutatásában az archeogenetika új kapukat nyitott ki, úgy ez egy lehetőség lenne a román nemzet kezében is, ezáltal bizonyíthatnák az állításaikat. Tud-e arról, hogy lennének ilyen vizsgálatok, vagy csak a számukra hangzatos elméleteket gyártják?
KA: Részükről nem tudok ilyesmiről. Részünkről igen. Például rövidesen pont kerülhet a Hunyadi-ház származására vonatkozó vita végére a Magyarságkutató Intézet munkájának köszönhetően.
MH: Bánffyhunyad szülötteként jól ismeri az erdélyi viszonyokat, ismeri az átlagembereket, legyenek azok bármelyik nemzethez tartozók. Lenne igény legalább az erdélyi részen élő románokban a saját nyelvükön megjelenő történelmi kiadványokra, amelyek nem a “trianon pszichózisban” gyökereznek?
KA: Nem hinném, hogy lenne rá igény. A többség jól érzi magát az „álmok világában”.
MH: Talán az egyik legarcátlanabb elhangzó állítás a filmben a “román holokauszt”, ezzel szemben számtalan példát lehetne említeni arról, hogy a román “hősök” hogyan mészárolták le az otthonmaradott gyerekeket, nőket, időseket. (Pl: az 1848-1849-es szabadságharc alatt, vagy a köröstárkányi mészárlás során, stb…). Sajnos már tudjuk, hogy a nyugatnak címzett lejáratásunk nagyban hozzájárult a trianoni tragédiához is. Ön szerint mi a sikerük titka? Jól csinálják, vagy az is elegendő, hogy bárhogyan is, de csinálják?
KA: Trianon előtt a nemzetközi sajtó és a megfelelő diplomáciai kapcsolataik voltak a fegyvereik. Ezt a munkát évtizedekkel Trianon előtt elkezdték. Náluk nem volt gond a nemzeti identitás meglétével. Ehhez egy jó nagy adag szerencse is társult. Mi, magyarok most jó úton járunk e tekintetben. A magyar kormány nem véletlenül állította csatasorba a Magyarságkutató Intézetet, amely sziklaszilárd tudományossággal, interdiszciplináris kutatásaival hozzájárul a magyarságtudat erősítéséhez. Ez természetes dolog minden országban, minden nemzetnél amelyik meg akar maradni a XXI. században is.
Hogy ma mi a román politika sikerének titka? Ezt egy politológustól kellene megkérdezni.
MH: Miért központi téma a román történészek között Erdély ősi román területként való feltüntetése? A kedvezőtlen folyamatok elindulásától tartanak? S, ha ők ezt realitásként élik meg, akkor nekünk nem így kellene erre tekinteni?
KA: 100 éve félnek attól, hogy Erdély hovatartozásáról ismét nemzetközi viták generálódnak. A félelem közepette pedig alig jut idő a valódi problémáikkal foglalkozni. Ilyen például a népességfogyás és a tömeges külföldre vándorlás.
MH: Jelenleg milyen dolgok foglalkoztatják Önt, és mik a tervei a közeljövőre?
KA: A Lex Apponyi erdélyi vonatkozásairól szándékozok egy nagymonográfiát megjelentetni, amely eredeti levéltári dokumentumokat is tartalmaz majd, több mint félszázat.
MH: Egy dolog maradt még, hogy az Olvasókhoz szóljunk! Az alábbi lehetőségekkel tudják segíteni a történész úr munkáját.
Kérjük:
- osszák meg az interjút,
- kövessék Köő Artúr és a Magyarságkutató Intézet youtube csatornáját, facebook oldalát,
- kedveljék előadását,
- osszák meg az előadását,
- esetleg írják meg véleményüket hozzászólásban a videó alá!
Köszönjük!
Köszönjük a hiánypótló munkáját és a beszélgetést Köő Artúrnak!
KA: Én is köszönöm a beszélgetést!
Köő Artúr youtube csatornája: https://www.youtube.com/channel/UCpYeguD0BNgOiCxK66pzMLQ/featured
A Magyarságkutató Intézet youtube csatornája: https://www.youtube.com/channel/UC_2AFAuxjVM5ddwfS_kSOAw
A Magyarségkutató Intézet facebook oldala: https://www.facebook.com/magyarsagkutato
A Magyarságunk Hungarikumunk facebook oldala: https://www.facebook.com/Magyars%C3%A1gunk-Hungarikumunk-103821281014481
Köő Artúr leleplező előadása a román történelemhamisításról: https://www.youtube.com/watch?v=1xQ558UL7cY&t=252s
Itt megrendelhető az Erdélyi adalékok a Lex Apponyihoz című könyv: https://undergroundbolt.hu/termek/erdelyi-adalekok-a-lex-apponyihoz-2/
